Már alig több mint egy hét. Ahogy egyre közeledik az idő, nem rövidebbek hanem hosszabbak lesznek a listáim. Egyrészt izgulok nehogy elfelejtsek valami fontosat, másrészt olyan megnyugtató kihúzni valamit a listáról, hogy egyre jelentéktelenebb dolgokat írok fel rá, csak hogy kihúzhassam. Az idő is nagyon furcsán viselkedik, a Harry Potterben olvastam hasonlót, amikor a Trimágus Tusa zajlik. Bár ha jól rémlik ott csak nagy ugrásokban megy el az idő, egyik percben még itt van másikban ott, nekem meg nem egészen ez a benyomásom, nem csak gyors de lassú is. Néha vannak üres délutánok amik alig akarnak elmúlni, úgy érzem hogy amíg nem ülök fel a repülőre megrekedtem, mert mi érdemlegeset lehet addig már csinálni? Az előkészületekkel jól állok....Aztán hirtelen (általában szerda magasságában) bepánikolok, hogy te jó ég, hirtelen elmúlt még egy hét a visszaszámlálásból, mert a hétvégén úgyse lesz időm semmi készülésre (nem mintha nyitva lennének a hivatalok) mert szociális életre vagy munkára "költöm" az utolsó 2 napra meg úgyse tervezhetek semmit, mert nem...és nem is olyan sok az az idő ami hátra van és mégsem állok jól. Nem hiszem hogy jövő kedd előtt ki tudnék húzni mindent a listáról, amikor a közelébe kerülök mindig felírok még pár dolgot ami hirtelen eszembe jut (cérnát kéne vinni, algopyrint is, vajon hány törölköző jár fejenként? papucs kell, na és fogas...?)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.